Üdvözöljük!

magyar

Az MTA Nyelvtudományi Intézetében „JelEsély” néven, a TÁMOP 5.4.6/B-13/1-2013-0001 keretében futó projekt a magyar jelnyelvnek és a siket közösség jelnyelv-használatának kutatásával és feltárásával foglalkozik, a jelnyelvi, illetve kétnyelvű (jelnyelven és magyar nyelven történő) oktatás megalapozása és támogatása érdekében.

A kutatás célja a magyar jelnyelv tudományos leírása az iskolai oktatásra való alkalmassá tételhez, a siket közösség jelnyelv-használatának feltérképezése, és a siketek és nagyothallók társadalmi és nyelvi helyzetének vizsgálata. A projekt arra irányul, hogy ezzel elősegítse a jelnyelv bevezetését és használatát a siketek iskolai oktatásában, és támogassa a siket és nagyothalló közösség esélyeinek növelését, a magas szintű oktatáshoz való hozzáférését, valamint a siketek kommunikációs jogainak gyakorlását.

Magyarországon a siket közösség az ország harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbségét alkotja. Nyelvüket, a magyar jelnyelvet azonban hosszú időn át csak korlátozott mértékben használhatták, sőt az oktatásban, a siketeket tanító iskolákban a jelnyelv egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben jelenhetett meg, az oktatás szinte kizárólag az auditív-verbális/orális módszerre épült. Ez a módszer azonban nem bizonyult kielégítően hatékonynak, a siket tanulók lemorzsolódási aránya ugyanis a cenzus adatai alapján rendkívül nagy Magyarországon, és a felsőoktatásban tanulók, illetve a foglalkoztatottak aránya a siket populáción belül messze alulmarad a teljes népességre jellemző arányokhoz viszonyítva.

2009-ben az Országgyűlés elfogadta a 2009. évi CXXV. törvényt a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról, amely a magyar jelnyelvet önálló természetes nyelvként ismeri el, és szabályozza a bilingvális (kétnyelvű: jelnyelvi és auditív-verbális/orális) oktatási modell bevezetését, valamint a jelnyelv mint tantárgy megjelenését a siketek oktatásában.

A jelnyelvi és kétnyelvű oktatás bevezetéséhez, az oktatási segédanyagok előállításához, a képzők képzésének majdani megindításához azonban szükség van a magyar jelnyelv tudományos leírására, a siket közösség jelnyelvhasználatának, jelnyelvi és magyar nyelvi kompetenciáinak feltárására, valamint olyan további kutatásokra és gyakorlati lépésekre, amelyek e teljes értékű, ám hosszú ideig el nem ismert nyelv oktatási és oktatott nyelvként való bevezetését lehetővé teszik.

A JelEsély projekt célja ezeknek az alapvető kutatásoknak az elvégzése, valamint további kutatások és gyakorlati intézkedések megalapozása, elősegítése. E projekt nemzetközi szinten is nagyszabásúnak és különlegesnek számít: kiterjedt országos mintavételre és összetett szociolingvisztikai meggondolásokra épül, a jelnyelvet és használatát egy igen nagy – több száz órányi anyagot tartalmazó ─, önállóan létrehozott, változatos jelnyelvi korpuszon vizsgálja, több különféle módszerrel és megközelítésben. A jelnyelvnek és használatának kutatása során meghatározó az empirikus adatokból való kiindulás, ezek vizsgálatában online kérdőívek, személyes interjúk és különféle tematikus tesztek egyaránt szerepet kapnak.    

A projekt hazai és nemzetközi vonatkozásban is innovatív, mind módszertanát, mind a kialakítandó jelnyelvi korpuszok méretét, valamint multidiszciplináris megközelítését illetően: szociolingvisztikai, pszicho- és neurolingvisztikai, elméleti nyelvész, jelnyelvész és nyelvtechnológiai kutatók dolgoznak együtt az oktatás, a gyógypedagógia, a jog és az informatika szakembereivel közösen, először mozgósítva együttesen kapacitásaikat.           

A projekt alapjául a „Semmit rólunk nélkülünk!” irányelv szolgál, így meghatározó benne az érintetteket, vagyis magát a siket és nagyothalló nyelvhasználókat mindvégig bevonó, alulról felfelé történő építkezés, ennek megfelelően siket munkatársak is jelentős számban vesznek részt a projekt különféle részfeladataiban, szakmai megvalósításában is.

Hasonló kutatások a projekt megvalósulása előtt egyáltalán nem folyhattak Magyarországon, az eredmények tehát nélkülözhetetlen alapot jelentenek a bilingvális siketoktatás bevezetéséhez és így a siket közösség esélyegyenlőségének megteremtéséhez. A projekt során létrejövő jelnyelvi korpusz, jelnyelvi grammatika, egy folyamatosan bővülő digitális szótár, oktatási segédanyagok és egy internetes E-learning felületen megjelenő tudástár felbecsülhetetlenül értékes alapot adnak a tananyagfejlesztéshez és új, siketeket bevonó képzések akkreditálásához is, hozzájárulva az élethosszig tartó tanulás elősegítéséhez és a siketek munkaerő-piaci esélyeinek növeléséhez.